Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fónagy Zoltán

1999. július 6.

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2015. január 21.

Vásárhely-formáló Téka-erő
Fiatalok alakíthatják a Bolyai-múzeum virtuális arcát
A Teleki Téka az elmúlt pár esztendőben egyre hangsúlyozottabban jelen volt a marosvásárhelyiek életében. Rendszeres hétvégi gyerekprogramok, a felnőtt közönségnek szánt Beszélgető könyvek című előadás-sorozat, az Iskola másként – Tudj többet, légy jobb! hét, illetve a nagyszabású rendezvények – Civil vásár, Múzeumok éjszakája, Vásárhelyi Forgatag, Mikházi római fesztivál – programjában vállalt szerep egyértelművé tette, hogy a 213. évébe lépett könyvtár nem csak a kutatók szűk körének lehet szellemi otthona. Valószínűleg ennek (is) tudható be, hogy tavaly a könyvtár olvasótermének forgalma 25 százalékkal, a múzeum látogatottsága 10 százalékkal növekedett. A magyar kultúra napjára hangolódva Lázok Klárát, a Teleki Téka vezetőjét az idei tervekről kérdeztük.
– Nemrég felröppent a sajtóban a hír, hogy ebben az évben nagy hangsúlyt fektettek a digitalizálásra.
– A tavaly a XVI. századi unikumokat, illetve a XVII. századi egyedi kiadványok egy részét digitalizáltuk (például Apáczai Magyar Logikácskáját), a hírlapok közül pedig a Székely Napló évfolyamait kezdtük digitális formában rögzíteni. Ezek az anyagok várhatóan az év végére válnak majd hozzáférhetőkké. Mivel nincs meg az ehhez szükséges személyzeti apparátusunk, nagyon lassan megy a munka, azonkívül ez nem egy automatizmusokon alapuló művelet, hanem egy nagyon aprólékos munkát igénylő folyamat. 2015-ben az állományunkban lévő 19. századi, 20. század eleji vásárhelyi hírlapok digitalizálásával foglalkozunk. Az elmúlt két évben sok olvasónk kereste ezeket a hírlapokat, ugyanakkor digitalizálásuk az állományvédelem szempontjából is prioritásnak számít. E kiadványok ritkaságértéke, illetve a kutatói munka megkönnyítése is szükségessé teszi, hogy az elektronikus formátum létrehozásakor a hírlapokat részesítsük előnyben.
– Mi a helyzet a médiateremmel, amelyről 2012-ben, a felújított Téka megnyitásakor beszélgettünk?
– Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy a turistacsoportok nem igénylik ezt a szolgáltatást, a gyermekprogramoknak viszont hasznos kiegészítőjévé vált. Az iskolások egy negyedórás kisfilmet nézhetnek itt meg a könyvtárról, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ezáltal intenzívebbé, maradandóbbá válik a látogatás élménye.
– Beszéljünk egy kicsit az idei gyerekprogramokról.
– Folytatjuk a minden hónap utolsó szombatjára időzített foglalkozásokat. Ugyanakkor különböző rendezvények alkalmával ezúttal is ki fogunk lépni a Téka falai közül.
– A tavalyi év nagy sikere a Beszélő könyvek sorozat volt, mint említetted, minden rendezvényen száz körül alakult a résztvevők száma. Idén újra megszólalnak a Téka könyvei?
– Az első előadásra február 23-án kerítünk sort, akkor FóNagy Zoltánnal, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársával az időről, az idő fogalmának változásairól beszélgetünk, nyilván a Téka könyveitől elindulva. De az év folyamán lesz még szó Teleki Samu utazásairól, gyermekkorkutatásról, angyalokról és démonokról, illetve számos más olyan témáról, amely kiemelkedően jelen van a Téka könyvállományában, és számot tart a nagyközönség érdeklődésére. Ezzel, illetve a gyerekprogramokkal igyekeztünk és igyekszünk folyamatosan nyitni a vásárhelyiek felé. Az olvasóterem a kutatókat és történészeket, a múzeum a turistákat szolgálja ki, de a különféle rendezvényeinkkel a városlakókat és a környékbelieket kívánjuk megszólítani. Meggyőződésem, hogy a Teleki Tékának olyan ereje van, amellyel a saját társadalmi mikrokörnyezetünket is formálni lehet.
– Milyen kiállításokban gyönyörködhetünk idén?
– Még nyáron is látogatható lesz az I. világháború vásárhelyi emlékeit bemutató kiállítás, amely azért is érdekes, mivel a megtekinthető írásos és tárgyi anyag gyarapításához a vásárhelyiek is hozzájárultak. Éppen ezért ez nem egy pusztán tudományos szempontból létrehozott, hanem egy fokozottan élő kiállítás, amely több szemszögből is megmutatja az egykori város háborús mindennapjait. A következő kiállításunkat a nyár végén nyitjuk meg. A ponyváról szól majd ez a kiállítás, a 16-19. század ponyvairodalma kerül be az időszakos tárlókba, fontos tudni azonban, hogy történeti perspektívában ez a fogalom egészen mást fed, mint ma, hisz az egykori kalendáriumok, históriás énekek, széphistóriák (pl. Árgirus királyfi széphistóriája), pamfletek, különböző vásárokon terjesztett, a népnek szóló kiadványok mind ide tartoztak.
– Melyek az idei évre vonatkozó további tervek?
– Nagy hangsúlyt fordítunk a kutatók rendelkezésére bocsátható tudományos segédanyagok, katalógusok elkészítésére és kiegészítésére. Ugyanakkor a Téka munkatársainak könyvtörténeti és történeti tárgyú, illetve a Teleki Tékával kapcsolatos kutatásait is nagyon fontosnak tartom. A korábbi évekhez hasonlóan élni fogunk a szakmai továbbképzők lehetőségével, a minél felkészültebb munkatársak ugyanis mind az intézmény, mind a célközönségünk számára nyereséget jelentenek. Ami pedig a különféle programjainkat illeti, fontos megemlítenem, hogy a megvalósításhoz szükséges összegekre a Teleki Téka Alapítványon keresztül a Bethlen Gábor Alapnál, a Communitas Alapítványnál, illetve a megyei tanácsnál pályázunk, a felsoroltak számítanak legfőbb támogatóinknak.
– Mi lesz az idei legelső "tékás" kezdeményezés?
– Éppen ma, a magyar kultúra napján indítjuk el a Légy a Bolyai-múzeum guide-fejlesztője! című, 15-25 éveseknek szóló versenyt. Célunk az, hogy egy kicsit interaktívabbá tegyük a Bolyai-múzeumot, illetve behozzuk azokat a gondolatokat, amelyeket egy, a múzeum iránt érdeklődő fiatal fontosnak tart. Mindezt egy múzeumvezető szoftver készítésével kívánjuk megvalósítani, amely egy Samsung Galaxy táblagépen, illetve egy érintőképernyős számítógépen fut majd. A szoftver a két Bolyai életútját, az ehhez kötődő érdekességeket és a Bolyai-geometriát mutatja majd be érthető, sőt élvezhető formában. A résztvevőktől ehhez várunk pályamunkákat, ismeretterjesztő anyagokat. A tartalmi anyagot, könyvészetet, kis ismeretterjesztő filmeket a könyvtár biztosítja, a többit a versenyzők fantáziájára bízzuk. A pályamunkák lehetséges formái: androidos alkalmazások, powerpointos, prezis bemutatók, Bolyaiakra vonatkozó kvízek. Az elektronikus adathordozókon tárolt munkákat április 15-ig lehet behozni a Teleki Tékába, kapcsolattartó: Kovács Gorboi György (tel: 0265-261857). A legjobb munkákat szakértőkből álló zsűri választja majd ki, az eredményhirdetésre a Múzeumok éjszakáján kerül sor. A fődíj egy Samsung Galaxy táblagép lesz.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

2015. március 2.

Az idő igájában
Az ember útja a boldog időtlenség állapotából az óra diktatúrájának a jármába vezetettig. A jó minőségű természetes fény feltalálásával megloptuk, gyarmatosítottuk az éjszakát is. Az emberbe kódolt belső órát pedig, amely rövid téli napokon lelassítaná az időt, semmibe vesszük, amiért idegrendszerünk áll bosszút. Az alvászavar népbetegséggé vált, akárcsak a depresszió, s egy sor más bántalom – elhízás, cukorbetegség, emésztési zavarok stb. – amelyek kapcsolatban vannak a természetes időritmustól való elszakadással.
Az első erdélyi nyomtatvány
E folyamat történetéről, a különböző korok emberének időérzékeléséről, az időfegyelem megjelenéséről beszélgetett február 25- én a Teleki Téka freskós termében Lázok Klára, a Beszélő könyvek házigazdája a Budapestről érkezett FóNagy Zoltán történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének kutatójával.
A beszélgetést megelőzően hangzott el a bejelentés, miszerint a megyei tanács ígéretet tett, hogy biztosítja a különlegesen értékes freskós terem felújítására szükséges összeget, s a folyamatot követheti majd a Beszélő könyvek közönsége is.
A szerda esti rendezvényen a Téka állományából az időről szóló könyvekből helyeztek el néhányat a tárlóban: Newton természetfilozófiájának 1685-ös londoni kiadását, a francia Enciklopédiát, az időmérésről, óráról készült rajzzal, egy Krón Ferenc Ernő által szerkesztett régi kalendáriumot 1848-ból és egy 1525-ben Szebenben nyomtatott laptöredéket, amely az 1525-1575 közötti mozgó ünnepeket tartalmazza, s 2009-ben derült ki, hogy a legelső fennmaradt erdélyi nyomtatványnak tekinthető.
A mindennapok történésze
Fónagy Zoltánról elhangzott, hogy kutatási területe a 19. század magyar történelme, társadalom-, gazdaság- és művelődéstörténete, a hétköznapi élet története, történeti kartográfia, történeti statisztika. Szakmunkáiban ezt a területet dolgozza fel, mint például a Modernizáció és polgárosodás, Magyarország története 1849–1914. A tudományos tevékenység mellett református vidéki közösségből származva fontosnak tartja, hogy kutatási eredményeit a művelt nagyközönségnek is tolmácsolja. Teszi ezt a tudománynépszerűsítő újságcikkek sora mellett A mindennapok története című blogon is, amely a történészi igényesség mellett olvasmányos, szórakoztató írásokat tartalmaz, és népszerűvé tette a Kárpát- medencében. – Ha nem alkalmazkodtok, kihaltok, mint a dinoszauruszok – tanácsolta a fia, akinek az ösztönzésére tudományos kiadványai mellett a mindenki számára elérhető számítógépes felületen osztja meg gondolatait az olvasók valóban széles táborával.
Lázok Klára kérdésére, hogy mi az idő, Szent Ágostontól vett idézettel válaszolt: "Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom: ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom." (Vallomások, XI. könyv). Bár a 17., 18. század filozófusai vitatták, hogy események, történések nélkül van-e abszolút idő, Fónagy Zoltán elmondta, hogy történészként az emberi időérzékeléssel, az idő megélésével foglalkozik. A témával kapcsolatosan Lázok Klára a Téka állományából két könyvet emelt ki, Teleki Sámuel útinaplóját, amelyben svájci látogatását írja le, s fontos szerepet szán az időnek, valamint a kiskendi Kozma Katinka 19. századi naplóját (Spielmann Mihály történész szerkesztésében jelent meg). A 16 éves vidéki lánynak, aki Budapestre vágyott, a véget nem érő vendégeskedések alatti időtlenségben teltek a napjai.
Az életkorukat sem tudták
A modern kor előtti ember közömbös volt az idővel szemben. Szent Margit idejében az apácák nem tudják az életkorukat meghatározni, s a korabeli peres iratokban szereplő tanúk sem. A török kiűzése után a helységek határának visszaállítására felkért személyek közül a legidősebbek 130 évesnek is vallották magukat. Ezen a 18. század végén, 19. század elején előbb a reformátusoknál, majd a katolikusoknál is bevezetett anyakönyvezés változtat. A középkori ember eseményekhez kötötte az idő jelölését, az uralkodó trónra lépéséhez, a pápa megválasztásához, az egyházi ünnepekhez, a jeles napokhoz, s a bírósági jegyzőkönyvek is úgy rögzítik, hogy húsvét után tíz nappal, amit utóbb nehezebb meghatározni, mozgó ünnepről lévén szó. Az első toronyórák Itáliában jelennek meg az 1300-as években, Erdélyben a 15. században Brassó és Kolozsvár volt az úttörő. Fokozatosan a jómódúak lakásában is megjelennek az órák, de inkább dísztárgyként, aminek a gyakori igazítása költséget jelent. A vidéki úri életet továbbra is az időtlenség, a földművesek esetében pedig a természethez való igazodás jellemzi, ami a modern ember látószögéből akár pazarlónak is tűnhet – mondta az előadó.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998